jegy - haza,haza

Ma bementem az Eurolines irodába, odacaplattam a pulthoz, lecsaptam a jegyem és közöltem a pénztárossal, hogy szeretnék egy jegyet haza. Mondtam a dátumot is, de ő visszakérdezett: mára? S mivel ez 3órakor történt, a busz pedig csak 5kor indul, még fel is szállhattam volna arra a járatra. (Végül május 11.én, 17:00-ra foglaltam.)
De még itt vagyok. A buszjegy után benéztem kedvenc angol könyvesboltomba, a Waterstone-ba, ahova szexshoppokon át vezet az út. Utána végigmentem a De Brouckére felé, el a Hector csirke mellett, ami egy arab gyorsétteremlánc és mint ilyen, 100% halal. Ezután sikeresen ráleltem az antikváriumra, amiről főbérlőm beszélt, és ahol megvettem franciául a Harry Potter és a bölcsek kövét.:)) Éssss, ezután: elmentem a Centralra és megvettem az Amszterdamba szóló jegyeket. 44euró oda-vissza, és ez hétvégi, tehát 50%-os kedvezmény vonatkozik rá.
Nem olcsó, de végre kilépek a nemzetközi színtérre. A szállásunk pedig egy hajón lesz. Ha még nem mondtam volna.

A mai napot pedig ünnepnappá nyilvánítom: ma mostam itt utoljára - ma kellett utoljára besunnyognom az irodába a szennyesemmel.

Dinant

A szombati kirándulásaink már nagyon rutinszerűek. Múlt héten Dinantban voltunk, ami 2óra vonattal Brüsszeltől, és egy nagyon csendes kisváros. Nekem tetszett, főleg a hegyek miatt, bár az az átkozott eső megkímélhetett volna minket. Azért jót sétáltunk, megkóstoltuk a város nevezetességét, a coque-t, ami kinézetre olyan, mint a mézeskalács, és nagyon szép formák vannak belőle, na de elfogyasztani? Mikor próbáltunk beleharapni, majd beletört a fogunk; csak elszopogatni lehetett, de az is fél óráig tartott. Mindenesetre vicces volt.
Ja, és Dinantban született a szaxofon feltalálója, Adolph Sax; a város ezt hirdeti is rendesen: mindenhol szaxofonok és Adolph Sax szobrok vannak.

a nap sikerélménye(i)

Nem az, hogy megint beteg vagyok, és nem bírok gondolkodni sem. Mi lesz így a beadandóimmal?

Hanem: a 3, franciául "bemutatott" étel közül - ingyenebéd a Bizottságban - ki tudtam választani a csirkét!! És még finom is volt.
Mert ma megint konferencián voltam a Charlemagne-ban, ezúttal az IPR (szellemi tulajdonjogok) és a kkv-k kapcsolatáról volt szó. Késtem, pedig konfikról nem szoktam, és a kávét már lelakatolták - én sosem kávézom*, de mivel múlt éjszaka alig aludtam, csak forgolódtam, így most kivételesen minden vágyam egy kávé lett volna.

Sikerélmény2: networkingeltem:)
Persze nem én kezdeményeztem, hanem a Brüsszelben spanyol regionális képviseletnél dolgozó román lány kezdte, de én tudok beszélni, úgyhogy jól járt velem.

*csak szombatonként

tejszín+bacon+tészta=ebéd

Mivel a hétvége, ezen belül is vasárnap az egyedüli nap, amikor normálisan tudok étkezni, általában főzni is ekkor szoktam. Persze a héten főztem már kukoricás rizst is, és megettem a sajttal töltött palacsintával, de csak azért, mert fel kell élni a készleteimet. Vásárolni szerintem már nem is fogok, kaját legalábbis biztosan nem.
A tejszínes tészta ötlete tegnap jutott eszembe, mivel van még másfél csomag tésztám*, így kell vele valamit kezdeni. Aztán megtaláltam ezt, megvalósítottam, és rájöttem, hogy van én vagyok nagyszerű szakács - valószínű, vagy a recept szuper.

*ami meg sem közelíti a felhalmozott joghurtmennyiséget: 3 doboz félliteres Jogobella, 3 darab kis 125milllis gyümölcsjoghurt, 1 db müzlis joghurt, 1 db tejszínhabos puding és 1 db 700millis ivójoghurt - joghurtnapok jönnek

magyar ház

Tegnap este, miután hazajöttünk Dinantból, elmentünk a Magyar Házba, ragtime klubba. Persze először nem találtuk meg, így jár az, aki házszám nélkül indul el bárhova is.:) Sehol egy magyar zászló vagy magyar rendszámú kocsi, az egyetlen jel egy sütit cipelő nő volt, akik követve meglett a hely. 5euró volt a belépő, plusz nőknek egy tálca süti, férfiaknak egy palack bor. Nekem eddig ismeretlen volt a ragtime, de a többieknek is: egy zongorán játszanak, és nagyokat ugranak a hangok közt, vagy valami ilyesmi. A legismertebb ragtime Scott Joplintól az Entertainer, ez kétszer is lement. A közönség közben meg kis asztaloknál ült, tiszta régi filmesen, beszélgetett és sütit falatozott. Aztán fél11körül átgyalogoltunk a Grand Placera, beültünk asszisztenseket búcsúztatni, később pedig hazagyalogoltunk. Már kész profi leszek gyaloglásban.:)
Most meg fáj a torkom - megint, köhögök - de már elkezdek beadandózni - végre.

egyetem --> ep könyvtár

Az EP könyvtár varázslatos hely, teljesen beleszerettem.
Mert ugye nekem itt van az egyetem is, mint teljesítendő plusz, és rengeteg beadandó. A szakdolgozatom 75%-át május 15-ig le kell adnom, ami nagyon stresszel. A belga könyvtárakba pedig be se engednek, ha nem vagyok beiratkozva; a beiratkozáshoz pedig kell egy állandó belga lakcímkártya. Esélytelen.
De a parlamentbe könnyebb volt bejutni, a könyvtár pedig tele van mesés könyvekkel. Mesés közgazdasági szakkönyvekkel. Egy közgazdász számára ez a hely maga a mennyország.
Így a szakdoga 75%-a máris nem tűnik olyan elérhetetlennek - a most megszerzett legalább 500oldal szakirodalommal semmiképp. Csak el kéne olvasni, meg kéne írni; ez az igazi kihívás.

Azt hiszem, lesz köszönet nyílvánítás is a szakdolgozatomban: "köszönöm mindenkinek, aki segített bejutni az ep-be":)

Oostende - Knokke

A hétvégémről be se számoltam.
Úgy kezdődött, hogy terveztük a tengert, de vártuk a jó időt. Bár a belga tengerpartnak köze sincs bármelyik más, normális tengerparthoz. Itt mindig hűvösebb van azért. Hiába, észak...
De szombaton elindultunk. Oostendébe először, ami másfél óra vonattal. Itt szétnéztünk - nem volt sok látnivaló...- majd felszálltunk a világ leghosszabb villamosvonalára. Bizony: 15tengerparti városkát köt össze, de sajnos közel sem olyan nagy élmény, mint aminek hangzik. Viszont 2euró volt és 1órát utaztunk, ami nem is olyan rossz. Így jutottunk el Knokkéba, amit sokkal szebb tengerparti városnak mondanak. Itt beültünk ebédelni, én 12euróért kaptam egy kisebb pulykát, amit el sem bírtam fogyasztani. Utána megkerestük a tengert, dacoltunk a szelekkel, pózoltunk egy sort, majd nyugágyaztunk:)
Utána elkaptunk egy vonatot, este pedig Andi-napot tartottunk.

helyzetjelentés

Vagyok, élek; közben nyomaszt az egyetem a rengeteg beadandóval, de én link alak vagyok, és inkább a barátaimmal töltöm azt a kevés szabadidőmet. Most egész hétre csodaszép időt mondtak, eső nélkül, ami elég hihetetlennek hangzik. Így pénteken elmegyünk a királyi botanikus kertbe, ami évente csak pár alkalommal van nyitva és amit hatalmas érdeklődés övez. Szombati program Dinant, csak süssön a nap.
Aztán lassan nekiállhatok a házidolgozatoknak is...

posta

Postát találni Brüsszelben lehetetlenség.
Az csak egy dolog, hogy 6kor, ha épp nem sztrájkolnak, mind bezár. De térkép nélkül esélytelen egyre is rábukkanni. Ha meg megtalálod, biztosra veheted, hogy valamiért zárva van.
Én egy hatalmas levelet hurcoltam magammal péntek óta. Péntek este már nem tudtam feladni, gondoltam, majd szombat reggel...Ehh, milyen naiv is vagyok, szombaton még esélytelenebb küldetés postát találni. Ma délelőtt konferenciáztam, de csak 9re kellett odamennem, gondoltam, hogy majd előtte feladom a pakkot. A bicajos térképemmel útnak indultam: első posta...9kor nyit.
Megyek tovább, második posta: szintén 9kor.
Lehet, hogy ez egy jel akart lenni, hogy ne adjam fel a levelet?
Végül csak megtettem. Bár lehet, hogy a megbízható magyar postások elkeverik majd, vagy megeszik a tartalmát.
Igen, mert annyi eszem van, hogy csokit postáztam.

EP - képekkel

Tegnap végre bejutottam az EP-be. Kétszer is.
Reggel becsempésztek egy látogatócsoporttal, és egy barátnőm körbevezetett. Még a nagyon menő, 60centes levesből is ettem, teljesen illegálisan, persze. Nagyon tetszett belülről a parlament; valóban hasonlít egy minivárosra. Van ott minden: posta, tisztító, fodrász, bolt, tornaterem, internetkávézó, "normális" kávézó, külön étterem a MEP-eknek (parlamenti képviselőknek) és külön étterem a "pórnépnek". És persze, rengeteg ember: az Európai Parlamentben közel 5ezren dolgoznak.

Este pedig egy filmvetítésre mentem, ahol fényképes badge-t - belépőkártyát - is kaptam. A kijáratnál le kellett volna adnom, de elloptam. Olyan jól nézek ki rajta.:)

Az EP hátulról

A 12. emeletről

A híres körfolyosón

És még én is rajta vagyok a képen...

Nem a kép homályos - ez egy ilyen "szobor"

Végezetül pedig: ezt meg kellett örökíteni

Flagey

A Flagey egy tér Ixellesben, Brüsszel francia kerületében. Mellette vannak az ixellesi tavacskák, meg egy templom, emellett közlekedési csomópont is. De szombatonként ott van piac, s mivel holnap húsvét vasárnap, ezért felkerekedtem és elkerekeztem bevásárolni. Ki tudja, holnap lesz e nyitva valami.
Piacra a hangulata miatt szeretek járni, főleg napsütésben. Ott a sok gyümölcs, virág, hús meg sajt, én meg csak sétálok és válogatok. Végül vettem almát, ami nagyon jó áron volt, ananászt meg citromot; kenyeret meg péksütit. Odavagyok az itteni kenyerekért, de a piaciak még finomabbak. Sőt, sajtot is akartam, mert mindenképp ki kell próbálnom - van még egy hónapom rá, de sajnos még nincs specifikus francia sajt-szókincsem. Rengeteg féle sajt van itt, biztos ez az egérmennyország.
Aztán onnan hazajöttem, majd bevásároltam a GB-ben. Készülök délután a parkba, ezért vettem bagettet, felvágottakat, paradicsomot, és szendvicset fogok magamnak készíteni. Tanuláshoz (olvasáshoz) kell az energia...

Ma este vagy ötödszörre néztem be a kóstolós csokiboltba - kóstolni, mert bánatos vagyok.
Vége a laza hetemnek, de legalább most 3nap pihi. Koncentrálhatok kicsit az egyetemi kötelezettségeimre, elkezdhetném írni a rengeteg (szám szerint legalább 5) beadandómat. Belenézek a tananyagokba, jegyzetelek, satöbbi - ezekből fog állni Húsvétom.
Persze mindezek előtt holnap lebicajozok a Flageyra, ahol szombatonként van piac: veszek kenyeret meg sajtot, esetleg húst. És még a Lidl-be is be kéne néznem, nehogy aztán éhezzek a 2napos ünnep alatt.
Legalább vasárnapra terveztünk egy közös főzést, a rizsfelfújt az én területem.
Anya, add meg a receptjét!:))

beszámolok - 2hónap után

Irigylek mindenkit, aki hazament Húsvétra.
Én maradtam, egyedül, tartom a frontot és dolgozgatok. De kedden találkoztam két ismerőssel az egyetemről, és tőlük is olyan boldog lettem, hogy el se tudom képzelni, mi lesz, ha hazatérek.
Persze, gyakran érzem úgy, hogy nem akarok elmenni innen, de ez csak azért van, mert annyira új és annyira más még mindig ez a helyzet. Imádom a pörgést és az embereket, akikkel találkoztam; de leginkább az érzést, hogy végre a magam ura lehetek.
Brüsszel nem unalmas, sőőőt. Egy nagyon pezsgő és élhető város, 2hónap után legalábbis így látom. Az emberek itt nyitottak és mosoly fogad, nem mindenhol unott arcok.
Jó, az idő persze nagyon belga, megint, nincs mesekék égbolt, míg otthon kánikula van a pletykák szerint, de a biciklizés sokért kárpótol.
Kedden például a bevásárlóutcáig tekertem el, és úgy vettem könyveket, hogy lelakatoltam a bicóm és.....nem lopták el a kerekét!!! Majd hazafele elkeveredtem egy gettóban, de azért jó, hogy nem gyalog történt mindez, mert gyorsabban tudtam menekülni...ja, parton felfele:))

Olyan lelkes vagyok a bicajozás miatt, hogy tegnap vettem lakatot is, mert sokszor láttam már kerék nélküli bicikliket. (S kerék nélkül ugye nehéz közlekedni...)
Majd elkerekeztem a belvárosba, egy bicajos boltba, és vettem kemény 1euróért biciklis térképet! Onnan a macskaköveken irány az EU negyed, s onnan, a Rue de la Loin - itt van a Bizottság 2 fő épülete, a Residence Palace és a cseh elnökség épülete - haza.

Ma meg esik az eső...hogy fogok így a szenvedélyemnek élni?

Fedezzük fel Belgiumot! - Namur képekkel

Izomlázam van a tegnapi tevékeny vasárnaptól - de imádom. Mindig ilyet akarok! Sőt, ha hazamegyek, veszek egy bicajt, meg 5kiló védőfelszerelést, és az egyetemre is bicajjal fogok bejárni. (Valószínű...) Bizony, olyan leszek mint a bizottságos nénik, akik a konferenciánkra biciklivel érkeztek, és itt öltöztek át csinibe.
Andi meg holnap hazamegy, Húsvétra mindenki elhúz, én meg itt maradok egyedül. Mégis döntésképtelen vagyok, meg kedvem sincs egyedül elzarándokolni Londonba. Inkább bringázok, meg pihenek...meg beadandózok. Mert ugye amellett, hogy én itt vagyok a messzi távolban, az egyetem is zajlik. 8tárgyam van, és 5ből beadandó (is) a követelmény. És szeretnék nem aggódni miatta, de már az is aggaszt, hogy időm sincs rá. Itt vagyok, egy teljesen idegen országban, 5ig dolgozom, utána semmi kedvem/erőm a géphez, inkább pihenek. Hétvégén meg...tanuljak??? Akkor mi értelme a "fedezzük fel Európát" ötletemnek?

na mit csináltam ma?

bicikliztem:))
A főbérlőm nagyon rendes volt, és felajánlotta, hogy nyugodtan mehetek a Jourdanre bicajjal; ott is van ugye vasárnap piac, meg a magyar lángosos, így ma odamentünk a többiekkel. Bár már három hete kergetjük, de mindig elfogyott a lángos.
Így szépen letörölgettem a járművet, felöltöztem kirándulósba, felfújtam a kerekeit, és irány a tér. Száguldoztam az autóúton, átvágtam a zebrákon, ha eltévedtem, térképeztem, de így is 5perc alatt ott voltam.
A kajálás után meg kiültünk egy teraszra, mivel jó időben, vasárnap, mindenki kiülve és kávézgatva sütteti a hasát. Hazafele meg a kedvenc parkomon tekertem, de még tervezem egy másik park felkeresését is, mielőtt elindulok Andihoz krumplis tésztát készíteni.
Bár a pénteki borsólevesünket elborsoztam. De ez már jobb lesz:)

Amilyen éhenkórász vagyok, ma tényleg teli ettem magam a meetingen, finom német kajákkal meg desszerttel.
Aztán paródiába illő jelenetet produkáltam: beugrottam a GB-be bevásárolni, hogy ne holnap kelljen; állok a zebránál, mosolygok a napfényben, amikor a megvásárolt almám zacskója kiszakad, az almák meg az úttestre szóródnak, az autók közé. A szembejövő - kábé mindenki - rajtam röhögött, de két nő nagyon rendesen összeszedte az gyömölcsöket. 100méterrel ezután a joghurtomat ejtettem le, de ez, az almákkal ellentétben, túlélte.
Hát igen, járjunk csak továbbra is táska nélkül vásárolni.

Az euró meg 293 Ft, míg tegnap 310volt. Hogy eshet egyik napról a másikra majd 20forintot?

konferenciázás

Hétfőn és kedden 2napos Adófórumon voltam a Charlemagne-ban - ez a Bizottság egyik épülete. A téma unalmas volt, de úgy érzem, ennyivel is tisztelegnem kellett a nyelvvizsgám előtt, ahol az adózást húztam ki szóbeli témának. Legalább a kaja miatt megérte: ettem salátát, valami görög tésztát, rizst, valami nagyon finom sajtos krokettel; tejszínes sütit, mousset, meg elloptam egy almát.
Hétfő este meg bementünk az Állandó Képviseletre, ahol a készülő négyes metrót mutatták be az érdeklődőknek, töltött káposztával kísérve. Komolyan felemelő 1600kilométerre az otthonodtól hazai kajákat enni.
Ma pedig főnökömmel az Eurochambresba megyünk egy meetingre, holnapig erről is jelentést kell írnom, aztán jönnek a lazább napok. Azt hiszem, jövőhéten ellátogatok a Parlamentbe, benézek pár múzeumba, sétálok, barátkozok, ilyenek.
Szombaton meg Brugge.:))

irány Ypres!

Pár hete megtaláltam Yprest, ami szintén Belgium: 2órára van Brüsszeltől, de nagyon szép, tehát simán megéri a vonatozást. Szombaton, útban Namurból el is mondtam újdonsült cimbijeimnek, hogy van ez a hely, és szerintem a városka valami nagy világháborús hadszíntér is volt: itt vetették be először háborúban a gázt. Erre mindenki leugatott, hogy az Dunkerque és hogy na. Erre meg? Simán igazam volt. Én is csak ilyen normális dolgokat tudok megjegyezni.