Oostende - Knokke

A hétvégémről be se számoltam.
Úgy kezdődött, hogy terveztük a tengert, de vártuk a jó időt. Bár a belga tengerpartnak köze sincs bármelyik más, normális tengerparthoz. Itt mindig hűvösebb van azért. Hiába, észak...
De szombaton elindultunk. Oostendébe először, ami másfél óra vonattal. Itt szétnéztünk - nem volt sok látnivaló...- majd felszálltunk a világ leghosszabb villamosvonalára. Bizony: 15tengerparti városkát köt össze, de sajnos közel sem olyan nagy élmény, mint aminek hangzik. Viszont 2euró volt és 1órát utaztunk, ami nem is olyan rossz. Így jutottunk el Knokkéba, amit sokkal szebb tengerparti városnak mondanak. Itt beültünk ebédelni, én 12euróért kaptam egy kisebb pulykát, amit el sem bírtam fogyasztani. Utána megkerestük a tengert, dacoltunk a szelekkel, pózoltunk egy sort, majd nyugágyaztunk:)
Utána elkaptunk egy vonatot, este pedig Andi-napot tartottunk.

beszámolok - 2hónap után

Irigylek mindenkit, aki hazament Húsvétra.
Én maradtam, egyedül, tartom a frontot és dolgozgatok. De kedden találkoztam két ismerőssel az egyetemről, és tőlük is olyan boldog lettem, hogy el se tudom képzelni, mi lesz, ha hazatérek.
Persze, gyakran érzem úgy, hogy nem akarok elmenni innen, de ez csak azért van, mert annyira új és annyira más még mindig ez a helyzet. Imádom a pörgést és az embereket, akikkel találkoztam; de leginkább az érzést, hogy végre a magam ura lehetek.
Brüsszel nem unalmas, sőőőt. Egy nagyon pezsgő és élhető város, 2hónap után legalábbis így látom. Az emberek itt nyitottak és mosoly fogad, nem mindenhol unott arcok.
Jó, az idő persze nagyon belga, megint, nincs mesekék égbolt, míg otthon kánikula van a pletykák szerint, de a biciklizés sokért kárpótol.
Kedden például a bevásárlóutcáig tekertem el, és úgy vettem könyveket, hogy lelakatoltam a bicóm és.....nem lopták el a kerekét!!! Majd hazafele elkeveredtem egy gettóban, de azért jó, hogy nem gyalog történt mindez, mert gyorsabban tudtam menekülni...ja, parton felfele:))

Olyan lelkes vagyok a bicajozás miatt, hogy tegnap vettem lakatot is, mert sokszor láttam már kerék nélküli bicikliket. (S kerék nélkül ugye nehéz közlekedni...)
Majd elkerekeztem a belvárosba, egy bicajos boltba, és vettem kemény 1euróért biciklis térképet! Onnan a macskaköveken irány az EU negyed, s onnan, a Rue de la Loin - itt van a Bizottság 2 fő épülete, a Residence Palace és a cseh elnökség épülete - haza.

Ma meg esik az eső...hogy fogok így a szenvedélyemnek élni?

Brüsszelben ha kék az ég...

Brüsszel meseszép!

Oké, ez közhelyes, és majd minden városra igaz, de most a 3-4 napja tartó folyamatos napsütés és meleg miatt nagyon fel vagyok dobva, és csak ilyen hülyeségeken jár az eszem.
Ma egyébként beszólt rám egy belga öregasszony. Persze ez csak feltételezés, mivel a franciát (még) nem beszélem, de nagyon úgy hangzott. Annyit csináltam, hogy kikerültem a járdán, ami nehéz művelet volt, mert kábé az egészet elfoglalta. Erre elkezdett utánam ordibálni valamit, a körülöttünk haladók pedig mind nagyon morcosan tekintgettek rám - vagy rá.

Az időtől eltekintve azért is boldog vagyok, mert végre vannak barátaim itt. Már tudok kikkel lógni abban a rengeteg szabadidőmben:)
(Nem panaszkodom; ma már fél1kor eljöhettem, a hétvége meg csak az enyém.)

fedezzük fel...

Most akartam lefoglalni a párizsi Thalys jegyemet, de késve kaptam észbe. Hiába van az előfoglalási akció, a tapasztaltabb (ügyesebb, okosabb) utazók már mind lefoglalták a jegyeket. Így lehet, mégsem fogom megtapasztalni a 300km/órás vonatozást.
Aztán eszembe jutott a drága Eurolines, a szuperbuszok, amivel én is érkeztem. Igaz, ez majd 3x annyi időt venne el, de csak 42€ lenne oda-vissza, ami lényeges szempont.
Remélem Párizsban is olyan csodaszép idő lesz április elején, mint ma itt. Csodakék ég, a nap meg csak sütött; olyan meleg volt, hogy a tavasz végi kabátkámban feszítettem egész nap.
Az irodába ma később elég volt bemennünk, és akkor is "csak" a visszapakolás volt hátra. Ez volt az egész fogadás legrosszabb része: volt fönt vagy 70szék, és ezeket kellett nekünk elpakolnunk, lépcsőn fel, lépcsőn le. Persze mind olyan nehéz volt, hogy egyszerre csak kettőt bírunk el, de legalább a napi edzést letudtuk.
Tegnap úgyis minden hülyeséggel teliettem magam, kell a sport. Ezért a reggeli 2nutellás croissanttól eltekintve ma gyümölcsnapozok:)

beszámolok

A főbérlőm elutazott a hétvégére és csak az előbb jött haza. Nem rendeztem házibulit, sőt, a vége felé már inkább unatkoztam. Rossz volt látni, hogy a mosogatógépet csak az én edényeim töltik meg.
Pénteken aztán szereztem belga mobilszámot: a Belgacomhoz mentem be, s mindössze 10euróért tudtam venni egy sim kártyát, amiről mind a 10eurót lebeszélhetem. Sőt, választhattam egy országot is, ahova ugyanannyiért akarok telefonálni, mint Belgiumon belül. Hát, lehet találgatni, hogy mire esett a választásom:)
Péntek este pedig megnéztük a színdarabot, amit mind nagyon élveztünk - már az is pozitív volt, hogy a kulturális intézetben mindenki magyar volt. Ott otthon érezhettem magam. A darabhoz foghatót pedig én még sohasem láttam; nagyon modern volt, kicsit bizarr és elvont, de még sose tetszett így színházi előadás. Utána a nagy bulizás helyett Andiéknál ültünk össze, nekik egy tök jó lakásuk van a Bizottság szomszédságában, úgyhogy egy nagyon jó helyen.
Másnap reggel Ritával ismét indultunk turistáskodni, bár ezúttal még a vonat indulási idejét se tudtuk, csak spontán kimásztunk a pályaudvarra. Antwerpenről most nem mesélek, majd bővebben szeretnék, ha több időm lesz.
Az esténk meg klassz volt:) Öten beültünk sörözni, és én tényleg nem szeretem a sört, de végre megtaláltam a nekem tetsző változatát: kriek - meggysör. Iszonyú finom és nem emlékeztet a sörre, inkább valami meggyszörpre. 10pohárral biztosan képes lettem volne betolni belőle. Mindezek után elkeveredtünk egy spanyol szülinapi buliba, sok sok spanyollal, akikkel nagyon jól el is tudtam volna beszélgetni, ha beszélek spanyolul vagy ha ők beszélnek angolul. De legalább már elmondhatom magamról, 5hét után, hogy buliztam. Mint egy igazi Erasmusos.

A vasárnapról meg nincs sok mondanivalóm. Ez lenne az a nap, amikor sokáig aludhatok, persze nem jött össze. Mostam, főztem, Jóbarátokat néztem, majd aludtam.
Szerencsére egyre többet süt a nap. S amint a hőmérő átlépi a 10celsius fokot, a fagyizók kinyitnak és a sok belga mind fagyizik...

szupertészta in progress

Tegnap reggel mosolyogva - és teszem hozzá: időben - indultam el "otthonról". Eszembe jutott ugyanis, hogy májusban már otthon leszek, és a május a kedvenc évszakom. Na meg ugye eperszezon: Noival tavaly is rájártunk a Búza-téri eperkészletekre.
A félúton eleredő esőig jól is indult a nap, de innentől csak az aluljárókban bújkálva tudtam megtenni az út hátralevő részét.
Kettőig minden egész jó volt: jól sikerült a jelentés, gördülékenyen haladtam a feladataimmal. Főleg mivel kedd este óta csak A tésztára tudok gondolni, aminek megalkotását halogattam. De a délutánom katasztrófa lett: hirtelen minden összetornyosult és fél6ig az irodában ültem - ekkor már nekem is jojózott a szemem. A szupertésztához még vennem kellett volna hagymát, viszont még mindig esett, így a szépen eltervezett délutánomat egy könnyed mozdulattal keresztül húzta a kötelesség.
Így hazamásztam, meghámoztam, majd megfőztem és vajban megsütöttem pár krumplit, raktam rá sajtot, majd megnéztem pár Jóbarátok részt. Aztán ma megint kezdődött minden előlről, de ernyőm már van és ma már nem adom fel tésztafőzés nélkül!

Én hülye, fel se tűnt nekem, hogy itt is volt már kék az ég.
Például ekkor:

Mostanában mindig fehér, és elviselhetetlen.

(bár, ma hajnalban - 9előtt - sütött a nap egy picit, meg is jelentek az első miniszoknyás belga lánykák)

itt is süthet a nap:)

Ma volt vagy 10fok, a belga lányok mind miniszoknyában nyomultak, a belga fiúk rövidnadrágban; Csilla meg a tavaszi kabátjában, sállal jól bebugyolálva is fázott, a füle pedig még mindig fáj.

De mivel bepenészedett a kenyerem, elindultam újat venni a közeli Carrefourba, és végre kipróbálhattam a spéci kenyérszeletelőt. Úgy működik az egész, hogy felül bedobod a kenyeret, alul pedig kijönnek a helyes kis szeletkék és van még egy szerkentyű, amivel egyszerűen bele lehet pakolni a megfelelő zsákba. Ezen kívül beszereztem még 5liter ásványvizet is, és banánt - már nem fogok éhen halni.:)

Délután elbuszoztam a parkba, ami komolyan lenyűgözött. Amúgy is gyakoriak az ilyen kis zöldterületek ebben a városban, ahol sokan futnak, bicajoznak, kutyát sétáltatnak vagy csak sétálnak. Ráadásul szinte minden parkban van egy kis tavacska is, különböző madarakkal, ami nagyon klassz - itt a város zajából semmit sem hallani, csak a "madárdalt".

Most meg azt kéne eldöntenem, mit csináljak majd holnap, amikor megint minden zárva lesz.